Velence - Második fejezet

          Második fejezet. Ahol szó esik a másik animátorlányról. Visszatérés a Szent Márk térre, némi csecsebecse-vásárlás. Az idő kinaposodása... Képek készítése, fáradt sétálgatás.
       
        Nyilván azon az úton indultam neki ismét a városnak, amit már egyszer bejártam. Nem azért, mintha olyan sok lehetőség lenne a kikötőből eljutni a Szent Márk térre.

Hogyan is élvezzük az életet igazán? Csak lazán.

          Azért sikerült nem ott befordulni, ahol először, s ezt meg is örökítettem. Mert hát legyen mire emlékezni.

Anais

Nem győztem kivárni, így kint tágasabb - alapon jobban érzem magam a szabadban.

       Szent Márk tér. Az egymásnak szemben álló éttermekben élőzene a teraszon, versenyeznek. Ki a jobb zenekar? Akiket többen hallgatnak, azok a nyertesek. Esetünkben a tér jobb oldalán található zenekar kevésbé volt jó, s a bal oldali étteremél csoportosultak. Bár a különbség igazán este vehető észre.

Akkor hogyan is kell panorámafotót készíteni? Nem így, az tuti.

Ez a rosszabbik banda...

Már csak a barátom miatt...

Az igazi kezesgalambok. Most éppen nem szálltak az emberre, de szokásuk.

Selfi, a kép címe: Csak vidáman.

Na gyere már, ne fotózz annyit...

Az épületet kívülről nem kaptam lencse végre, ronda útfelújítás miatt, mindenesetre bemenni - bementem.

       Visszafelé egy picivel hosszabb utat választottam, mert ugye már láttam azt, ahol battyogtunk. Így ami itt ritka, az a kerítés. Merthogy  a házak szinte egymásba érnek.

Mondjuk így.

Vagy így

Modern maszkokat is talál az ember, ha keres.

S a házak egymásba érnek.

Jobbra valami zöldell.

Vége a második fejezetnek.